· Kiadványok ·

1899-ben, a múzeum ünnepélyes megnyitása alkalmából jelent meg Jósa Andrásnak a Szabolcsvármegyei muzeum ős- és középkori tárgyainak ismertetése című katalógusa. Ezt tekinthetjük múzeumunk első kiadványának. Jósa nagy hangsúlyt fektetett a régészeti eredmények publikálására mind a szakma, mind a nagyközönség számára. Tudományos dolgozatai az Archaeologiai Értesítőben láttak napvilágot. Népszerűsítő, figyelemfelkeltő írásait a helyi lapokban, elsősorban a Nyírvidékben tette közzé. A Jósa András nevét viselő múzeum szellemiségében követte alapítóját, amikor kiadványsorozatok indításával tudományos műhelyt kívánt maga köré szervezni. 1958-tól napjainkig közel 300 kötetet adott ki a múzeum. A Jósa András Múzeum kiadványai című sorozat monográfiái, valamint A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve a régészet, néprajz, helytörténet, művészet- és irodalomtörténet eredményeit közli. A múzeum állandó és időszaki kiállításaihoz kötődnek A Jósa András Múzeum kiállítási vezetői, valamint A Jósa András Múzeum képzőművészeti katalógusai című sorozat egyes darabjai. 1997-ben indult útjára a Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán című sorozat, melyben a múzeum régészeti leletanyagai kerülnek publikálásra. Egy nemzetközi pályázat eredményeként születtek a Történelmi és kulturális kalauz című sorozatunk településmonográfiái.

Történelmi és kulturális kalauz

I am text block. Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Apa

-

Apa község Szatmár megye keleti felén, a megyeközponttól 38 km-re fekszik, Máramaros megye határán, a Szamos folyó jobb partján, az E671-es európai út mellett. A település megközelíthető a 192-es megyei úton is vagy vonattal a Szatmárnémeti–Nagybánya vasútvonalon. Közigazgatásilag Apa községet a következő települések alkotják: Apa (községközpont), Szamostelek és Lanka. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a községnek 2887 lakosa van, ezek közül 70,97% román, 14,82% roma és 14,13% magyar nemzetiségű.

Csengersima

JAKAB ATTILA – ISTVÁNOVITS ESZTER, HOMOKI TAMÁS KIEGÉSZÍTÉSÉVEL

Csengersima Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, 2380 hektáron fekvő község, a 49-es főút mellett, Mátészalkától 40 km-re keletre. Lakóinak száma 2010-ben 669 volt. Nemzetközi határátkelő Románia felé. Határában 120 hektárnyi területen védett idős tölgy, szil és kőris erdőrészek terülnek el. Régészeti leletekben a terület rendkívül gazdag. A megye egyik legnagyobb volumenű feltárása folyt itt. Árpádkori – ma református – temploma a legrégebbiek közé tartozik a Szamos völgyében.

Csengerújfalu

TERDIK SZILVESZTER KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SCHOLTZ RÓBERT

Csengerújfalu Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. Az Ecsedi-láp keleti szélére épült falu a csengeri kistérséghez tartozik. A XX. század elejéig történelmi, gazdasági kapcsolatai Nagykárolyhoz (ma: Carei, Románia) és a 6 km-re fekvő Csengerhez fűzték. A falu lakossága a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 798 fő, melynek 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Érendréd

-

Érendréd a megye déli részén, Bihar megye határán, az Ér völgyében fekszik 24 km-re Nagykárolytól, 22 km-re Tasnádtól és 62 km-re Szatmárnémetitől. A községet  három falu alkotja, a községközpont Érendréd, Érdengeleg és Iriny, mindhárom az Ér-völgy teraszán fekvő, nagy múltra visszatekintő település. A 2002-es népszámlálási adatok alapján a község lakossága 2681 fő, közülük 51,06% román, 42,7% magyar, 6% roma és 0,24% más nemzetiségű.

Komlódtótfalu

IFJ. TOLDI ZOLTÁN

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon lévő, a Csengeri kistérséghez tartozó, a Szamos folyó által félkörívben ölelt kisközség. Megközelíteni Szamosbecs felől, valamint a töltésen keresztül, a 49. számú főútról lehet. A falu két település – Komlód és Tótfalu – egyesülésével jött létre. Régebben híd ívelt át a Szamoson, mely összekapcsolta a szomszédos Csengerrel. Vasúthálózattal nem rendelkezik, a környékbeli településekkel csupán a ritka autóbuszjáratok biztosítanak összeköttetést. Az 1970-es árvíz következtében a település jobbára elpusztult, sokan elköltöztek, nagy részük a szomszédos Csengerbe. A legutóbbi népszámlálás szerint 62 lakásban 110 ember él. A községhez tartozó terület nagysága 697 ha.

Mezőpetri

-

Mezőpetri község az E671-es (DN19) úton Szatmárnémetitől 53 km-re délnyugatra fekszik, a Nagykárolyi síkság és az Érmellék találkozásánál, Nagykárolytól 12 km-re.  Az 1683 lakosú közigazgatási egység két települést foglal magába, a községközpont Mezőpetrit és a hozzá tartozó Kisdengeleget. A legutóbbi népszámláláskor a lakosok 47,32%-a magyarnak vallotta magát, 31,49% német vagy sváb, míg a románok aránya 11,82%.

Mezőfény

-

Mezőfény község 5 km távolságra fekszik Nagykárolytól, a magyar határ közvetlen szomszédságában, a Nagykárolyi síkságon, területét a Fekete patak (Valea Neagră) szeli át. A megyeközpontból az E671 (DN19) és a DJ48-as műúton közelíthető meg, a távolság 42 km. A községet egyetlen település, Mezőfény alkotja. 1882 lakosából 2,81% vallotta magát román nemzetiségűnek, 55,52% magyarnak és 41,6% németnek.

Nagygéc

FÁBIÁN LÁSZLÓ – PINTYE GÁBOR

Nagygéc a Szatmár-Beregi-síkságon, az Erdőháton fekszik, a magyar–román határ közelében, Csengertől 10 km-re. 1970. május 13-ról 14-re virradó éjjel az áradó Szamos elöntötte a falut. Az ár levonulása után a rommá vált faluba visszatért volna az élet, de egy elhibázott politikai döntés a települést halálra ítélte: a lakosságot kitelepítették, az építkezéseket nem engedélyezték. Területét 1981-ben Csengersimához csatolták.  Munkánk kezdetén ezért úgy döntöttünk, hogy mesterséges határvonalat húzunk: mivel Nagygéc belterülete jelenleg is a 49. számú főúttól délre esik, terepbejárásainkat ezen a területen végeztük. A régészeti anyag feldolgozásakor erre a részre szorítko­zunk, de a történelmi, helytörténeti, néprajzi anyag vonatkozásában igyekszünk minél alaposabb adatgyűjtéssel elemezni Kis- és Nagygéc múltját.

Ököritófülfös

TOMPA GYÖRGY

Ököritófülpös nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Szatmári-síkságon található, a Holt-Szamos partján. A település nevét Szatmárököritó és Fülpös 1950-es egyesítésekor kapta. A hajdani Ecsedi-láp szélére települt falu a Mátészalkai kistérséghez tartozik. Elérhető a 49-es főúton, illetve vonattal a Mátészalka–Csenger vasútvonalon. A 2009-es népszámlálási adatok alapján a község lakossága 1800 fő. Ököritófülpös nevét országosan is ismertté tette az 1910-es tragikus tűzvész, illetve négysikerű táncegyüttese az ököritói „Fergeteges”.

Porcsalma

SCHOLTZ RÓBERT

Porcsalma nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, az Ecsedi-láp és a Szamos közti Szatmári síkságon található. Északról a Szamos folyó és Rápolt, északkeletről Szamossályi, keletről Pátyod, délről Tyukod és az Ecsedi-láp, nyugatról Ököritófülpös határolja. Nyíregyházától 74 km, Mátészalkától 24 km, Csengersimától 12 km távolságra fekszik. A település megközelíthető közúton a 49-es főúton, vasúton a Mátészalka–Csenger vonalon. Lakosainak száma 2812 fő.

Tyukod

JAKAB ATTILA

Tyukod Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén fekvő, valamivel több mint kétezres lakosú, nagy múltú település. Kiadványunk célja, hogy a település történetével a helybeli lakosok mellett az idelátogatók is megismerkedjenek, fedezzék fel a látnivalóit, ismerjék meg értékeit.

Ura

fÁBIÁN LÁSZLÓ – PINTYE GÁBOR

Ura Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található település. Az Ecsedi-láp szélére épült falu a Csengeri kistérséghez tartozik. Porcsalmánál a 49. számú útról leágazó, Tyukodon átvezető alsórendű útról vagy Csenger felől, Csengerújfalu érintésével közelíthető meg. A XX. század elejéig történelmi, gazdasági kapcsolatai Nagykárolyhoz és Csengerhez fűzték. Ez utóbbi kötődése jelenleg is fennáll, elsősorban az iskoláztatással és a közlekedéssel kapcsolatban. A legközelebbi vasútállomás Csengerben található; Ura innen, valamint Mátészalkáról közvetlen autóbuszjárattal elérhető. A kistelepülés lakossága a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 689 fő, területe: 3234 ha.

1958-2019

A Jósa András múzeum évkönyve

Évkönyvünk több, mint 50 éve indult útjára. Célkitűzése, megyénk kutatási eredményeinek összegzése mely a mai napig töretlenül tart. Hasábjain újabb és újabb, eddig nem ismert tudományos felfedezések látnak napvilágot. Az eltelt évtizedek sok izgalmat, megpróbáltatást hozott a múzeum életében. Azonban a kitartás, és a szakma iránti elkötelezettség meghozta a gyümölcsét; maholnap újból kezünkbe vehetjük a Jósa András Múzeum Évkönyvét.

LETÖLTHETŐ ÉVKÖNYVEINK

1. szám (1958)

2. szám (1959)

3. szám (1960)

4-5. szám (1961)

6-7. szám (1963-1964)

8-9. szám (1965-1966)

10. szám (1967)

11. szám (1968)

12-14. szám (1969-1971)

15-17. szám (1972-1974)

18-20. szám (1975-1977)

21-23. szám (1978-1980)

24-26. szám (1981-1983)

27-29. szám (1984-1986)

30-32. szám (1987-1989)

33-35. szám (1990-1992)

36. szám (1994)

51. szám (2009)

52. szám (2010)

55. szám (2013)

56. szám (2014)

57. szám (2015)

58. szám (2016)

59_1. szám (2017)

59_2. szám (2017)