A vármegyei könyvtár elődjének tekinthető törvényhatósági könyvtárat Mikecz János alispán kezdeményezésére 1898-ban alapította Szabolcs vármegye közgyűlése. A körülbelül 500 kötetes könyvtár a vármegyeháza egyik termében került elhelyezésre.  A könyvtári teendőket elsőként Nagy Imre aljegyző, 1922–1926 között Kiss Lajos múzeumigazgató, 1926–1936 között Gál István tanár, majd 1937-től megszűnéséig ismét Kiss Lajos látta el. Kezdetben csupán a Szabolcs vármegyei sajtótermékekkel, illetve a kötelespéldányokkal gyarapodott. Nagyarányú fejlődésnek az 1920-as években indult, melyben nyilván szerepet játszottak az országosan egyre-másra alapuló közkönyvtárak. Ekkor döntötte el a vármegye, hogy nagyobb erőkkel fejleszti a könyvtárat. Ennek eredményeképp használóinak köre is kibővült, már nemcsak a vármegye köztisztviselői, hanem egyre szélesebb társadalmi réteg vette igénybe. Gróf Dégenfeld Pál 1928-ban több ezer kötetes könyvtárát ajánlotta fel a vármegye könyvtárának, többek között ennek is köszönhető, hogy az 1930-as évek elejére állománya 11000 kötet felett volt, használóinak száma 1000 körüli.

A könyvtár rendezése Gál István nevéhez fűződik, aki a kötetek szakcsoportokba osztásával kialakította a raktári rendet, létrehozta a katalógust, és az addig csak szerzeményi naplóval rendelkező könyvtárnak elkezdte vezetni az első leltárkönyvét.

Utólagosan, 1923. március 15-i dátummal nyitotta meg a leltárkönyvet, melynek első kötetét a nyíregyházi Klafter Könyvnyomda, második kötetét pedig a Jóba Nyomda készítette, ugyanazzal az adatsorral, kartontáblás félbőr kötésben, 48X34 cm-es méretben.  A második világháború alatti bombatámadások és betörések, valamint a háborút követő években az ún. indexek alapján történő selejtezések következtében állományának egy része megsemmisült, szétszóródott. A megmaradt kötetek többsége az 1950-es évek elején a megalakuló megyei könyvtár állományába kerültek, de néhányat a Jósa András Múzeum Szakkönyvtára is őriz. A fennmaradt leltárkönyvek az egykori vármegyei könyvtár legfontosabb forrásai, melyekből egyúttal a Dégenfeld-féle könyvtár is rekonstruálható.

Hogyan és mikor kerülhettek a leltárkönyvek a Jósa András Múzeum tulajdonába? Mivel 1936 után a múzeum és a könyvtár Kiss Lajos irányítása alatt állt, valószínűleg ez utóbbi feloszlása után a leltárkönyvek a helyükön maradtak. A kötetek a Jósa András Múzeum könyvtárának 1954-es újraleltározásakor kapták 1018 és 1019-es leltári számukat.