1 Régész, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
2 Egyes vélemények szerint a régészeti rekonstrukciók alapján készült építményekből álló településrészlet nem igazán nevezhető skanzennek, mert a régészet (korlátozott lehetőségei folytán) nem az egzakt módon mérhető, tapasztalható valóságot mutatja be. Ennek ellenére a nemzetközi szakirodalom ezeket régészeti skanzennek hívja, lásd pl. Gancarski, J. (ed.): Skanseny archeologiczne i archeologia eksperymentalna (Krosno: Muzeum Podkarpackie w Krośnie, 2012). Angol nyelven közkeletű nevük még az open air museum, lásd pl. Paardekooper, Roeland: Archaeological open-air museums across Europe. Their 125 years history and a debate on their future. Ibid., 13–34.
3 Balassa M. Iván: A magyar parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata (Békéscsaba: Tevan Andor Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, 1985); Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés). In: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1999), 93–129; Takács Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 7–54.
4 Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1999), 131–176. Az egyes rekonstrukciók „nagyvonalúságára” őskori példák alapján Tímár Lőrinc is felhívta a figyelmet. Ugyanő több, számunkra is fontos problémával foglalkozik. Tímár Lőrinc: A negatív struktúrától a rekonstrukcióig. In: Régészeti dimenziók, szerk. Anders Alexandra – Szabó Miklós – Raczky Pál (Budapest: L’ Harmattan, 2009), 93–104.
5 Takács Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre. In: Népi építészet a Kárpátmedencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 31.
6 Folyamatban lévő feltárásomon, Nyíregyháza-Felsősima határában az Árpád-kori kemencék nyomait a mai járószinttől 40 cm mélységben érzékeltük, és ezek még csak nem is a boltozatot, hanem a felmenő falat jelezték.
7 Veres Péter: Dankó János. In: Asszonyhűség. Elbeszélések (Budapest: Szövetkezeti Kiskönyvtár, 1957), 145; Sztrinkó István: Népi építészet a Duna-Tisza közén (Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, 1987), 38–39.
8 Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek Ser. II. 12. (Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1964), 19–32; Habovtšiak, Alojz: Régészeti adatok a középkori népi építészet tanulmányozásához Szlovákiából. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, szerk. Cseri Miklós – Balassa M. Iván – Viga Gyula (Miskolc–Szentendre: HOM Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989), 12.
9 Plinius, Caius Secundus: Természetrajz. Az ásványokról és a művészetekről (XXXIII–XXXVII) (Budapest: Enciklopédiai Kiadó, 2001), XXXIV. könyv XLIII, 149.
10 A típus legkorábbi ábrázolását Herman Ottónak köszönhetjük. Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1999), 155. 4. kép.
11 A rekonstrukciót az edelényi ásatási megfigyelések alapján készítették el, csak az ajtót helyezték a déli falra. Mi az eredeti megfigyeléshez tértünk vissza, ezen kívül a padláson az egyik füstlyukat feljáró méretűre növeltük. Wolf Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-NagykunSzolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 133, 6. lábjegyzet; 145, 21a kép.
12 A nyeregtetős eresz kiváló néprajzi „analógiáját” a 30-as évekből Monorról közölték. Borzsák Endre: A régi istállók élete és a jószág takarmányozása Pest megye északi részén. Néprajzi Értesítő 28 (1936 [1937]), 44.
13 Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, szerk. Cseri Miklós – Balassa M. Iván – Viga Gyula (Miskolc–Szentendre: HOM Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989), 31–35.
14 Hasonló megoldást Vékony Gábor és Kaszás József dolgozott ki az egyik tatabányai ház rekonstrukciójánál. Vékony Gábor: Honfoglaló őseink szállása. História 2 (1980)/3, 29. Takács Miklóssal ellentétben mi ezt az ábrázolást nyeregtetőként értelmeztük, és náddal fedtük, amit gond nélkül elbírt. Lásd Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés). In: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1999), 99.
15 Kovalovszki Júlia: Árpád-kori házak Visegrád-Várkertben. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 86; 91, 13. kép.
16 Méri István: Árpád-kori szabadban levő kemencék. Archaeológiai Értesítő 90 (1963), 279; Sabján Tibor: Kenyérsütő kemencék (Budapest: Terc, 2008), 118.
17 Kivételt ez alól Sabján Tibor munkássága jelent.
18 A föld nyomása már a szarvasgedei rekonstrukciónál is gondokat okozott. Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1999), 143–144.
19 Dám László: Földbe mélyített lakóépítmények az Alföld népi építészetében. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 33–35 (1990–1992 [1993]), 140.
20 Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, szerk. Cseri Miklós – Balassa M. Iván – Viga Gyula (Miskolc–Szentendre: HOM Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989), 51; Gallina Zsolt – Molnár István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Studia Archaeologica 10 (2004), 529.
21 Fontos azonban, hogy a szerző a nyeregtetős bejáratot is elképzelhetőnek tartotta. Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek Ser. II. 12. (Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1964), 13, 4. kép A-B.
22 Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek Ser. II. 12. (Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1964), 15; Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, szerk. Cseri Miklós – Balassa M. Iván – Viga Gyula (Miskolc–Szentendre: HOM Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989), 25. Ezzel ellenkező véleményre példa: Bálint Csanád: Az Árpád-kori falvak régészeti kutatása. In: Fejezetek a régebbi magyar történelemből II, szerk. Makk Ferenc et al. (Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat, 1992), 25.
23 Dám László: Földbe mélyített lakóépítmények az Alföld népi építészetében. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 33–35 (1990–1992 [1993]), 138, 145.
24 Balassa M. Iván: A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóház fejlődéséről. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, szerk. Cseri Miklós – Balassa M. Iván – Viga Gyula (Miskolc–Szentendre: HOM Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989), 69–70.
25 Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója. In: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpádkori veremház feltárása és rekonstrukciója (Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1999), 139.
26 A rozsréti kunyhónál nem volt megfogható bejárat, de a mintájául szolgáló példák felsorolásakor a szerző megjegyzi, hogy ennél az épülettípusnál a bejárat az oromfalból nyílik. Dám László: Földbe mélyített lakóépítmények az Alföld népi építészetében. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 33–35 (1990–1992 [1993]), 137.
27 Alojz Habovtšiak összefoglalásában több ilyen alaprajzot bemutatott, igaz, csak a mai Szlovákiából. Habovtšiak, Alojz: Régészeti adatok a középkori népi építészet tanulmányozásához Szlovákiából. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, szerk. Cseri Miklós – Balassa M. Iván – Viga Gyula (Miskolc–Szentendre: HOM Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989), 11, 3. ábra.
28 Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében, szerk. Cseri Miklós – Balassa M. Iván – Viga Gyula (Miskolc–Szentendre: HOM Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989), 25; Takács Miklós: Az Árpád- kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 32.
29 Megjegyezzük viszont, hogy pontosan ezen a feltáráson az ásatók több házban is megfigyeltek ilyen tájolású ajtónyílást. A Gallina-Molnár szerzőpáros véleménye szerint az északi oldali tájolás valóban ritka az Árpád-korban, de gyűjtésükben több alföldi példát is felsorolnak. Gallina Zsolt – Molnár István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Studia Archaeologica 10 (2004), 2004, 526, 528; 529. 9. lábjegyzet.
30 Kovalovszki Júlia: Árpád-kori házak Visegrád-Várkertben. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 89; 90, 10. kép; 91, 12. kép.
31 E megoldást a már említett kiskunfélegyházi feltárás 12. számú háza ihlette, ahol a gádor egy derékszögű törés után tart a ház belseje felé. Gallina Zsolt – Molnár István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (KiskunfélegyházaAmler-bánya, Déli összekötő híd). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Studia Archaeologica 10 (2004), 545. 2. kép.
32 Összefoglalóan: Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44 (2005), 581–604.
33 Hólyagot nem tudtunk időben szerezni, így ezt fényáteresztő vékonyságúra eldolgozott bőrrel helyettesítettük.
34 Molnár Erzsébet: Esztergom-Zsidód Árpád-kori település lakóházai. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 114–119.
35 Sabján Tibor: Kürtő az Árpád-kori házban. In: Hagyomány és változás a népi kultúrában. Tanulmányok a 60 éves Dám László tiszteletére, szerk. Szabó Sarolta (Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005), 83–94.
36 K. Csilléry Klára: A magyar lakáskultúra kialakulásának kezdetei (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982).
37 Kovalovszki Júlia: Árpád-kori házak Visegrád-Várkertben. In: Népi építészet a Kárpát- medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 90–91, 10–13. kép; Wolf Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 145, 21a–c kép.
38 Az Árpád-kori építészet esetleges regionális különbségeinek feltételezése nem újkeletű. Lásd Takács Miklós: Lakóházrekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés). In: Bencze Zoltán – Gyulai Ferenc – Sabján Tibor – Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1999), 98; Takács Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig: A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga, szerk. Cseri Miklós – Tárnoki Judit (Szolnok – Szentendre: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001), 31.
39 Pl. Képes Krónika p. 99. In: Csapodiné Gárdonyi Klára: A Képes Krónika miniatúrái. In: Képes Krónika. Chronicon Pictum. Hasonmás Kiadás. I-II. kötet. (Budapest: Helikon, 1964), 45–64. Nemcsics Ákos: Adalékok a középkori építéstechnológiához egy Árpád-kori körtemplom rekonstrukciója kapcsán. Magyar Építőipar 2010/2, 66, 5. ábra A-B. Utólag akadtunk rá kutunk és vödrünk együttesének egy, az 1930-as évekből való kiváló „analógiára” Úriból. Borzsák Endre: A régi istállók élete és a jószág takarmányozása Pest megye északi részén. Néprajzi Értesítő 28 (1936 [1937]), 51.
40 Laszlovszky József: Tanyaszerű települések az Árpád-korban. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön, szerk. Novák László – Selmeczi László. Az Arany János Múzeum Közleményei 4. (Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986), 131–153.
No Comments